Korábban nem tapasztaltunk még ilyen válságot, amikor a konténerek elfogytak, a szállítási árak és az energiaárak pedig kilőttek az égbe – mondta a Portfolionak a múlt heti Budapest Economic Forum után adott videointerjúban Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank teljesen helyesen kezdett harcot az infláció ellen, ugyanis jelenleg nem engedheti meg magának, hogy magasan ragadjon az áremelkedési ütem.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Egycsapásra tíz nyugati nagykövetet minősített nemkívánatos személynek Recep Tayyip Erdogan török elnök a hétvégén, majd hétfő estére visszatáncolt. Pedig az elmúlt években nem volt megszokott, hogy Erdogan olyan könnyen feladná a terveit. Elképzelhető, hogy megijedt a líra zuhanásától, a népszerűségvesztéstől és a további gazdasági károktól? Könnyen lehet, hogy a visszavonulás már a 2023-as elnökválasztásnak szól.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Tegnap a forint féléves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a jelek szerint ez sem fogta meg, a ma reggeli kereskedésben tovább gyengült, a délelőtti órákban pedig már markánsabb leértékelődést látunk. Nem magyar specifikus a történet, a régiós devizák is gyengültek. Azután Virág Barnabás szavaira hirtelen erősödésbe kezdett a forint, de ez a lendület nem tartott sokáig, délután és este ismét jelentős gyengülést mutat.
Dacára a szárnyaló inflációnak kamatot csökkentett Törökország központi bankja, ráadásul a vártnál jóval nagyobb mértékben, ennek hatására minden idők mélypontjára gyengült a török líra.
Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
(Charles Dickens: Két város regénye)
Az év végén távozik a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann a német jegybank éléről. A jegybankelnöknek az európai tapering-folyamat elindítása lehet az utolsó lépése az EKB kormányzótanácsának tagjaként.
A jelenlegi pályát egy maratoni futáshoz hasonlítanám, minden pályaszakaszt olyan sebességgel kell megfutni, hogy képesek legyünk végig érni a pályán. Ebben a szakaszban 15 bázispontos tempóban haladunk előre, a következő előrejelzést majd decemberben készítjük, amikor megint átfogóan értékeljük a teljes makrogazdasági képet és döntünk a következő időszakról – mondta a Portfolionak adott villáminterjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forum konferencián tartott beszéde után.
Hosszú lesz az út, addig megyünk, amíg szükséges. A monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A Monetáris Tanács tagja kiemelte, hogy szeptemberhez képest az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok erősödtek, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt lehet a vártnál magasabb az áremelkedési ütem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
A jogállamisági mechanizmus elindulása miatt a viták Magyarországgal és Lengyelországgal hosszú hónapokig fennmaradhatnak, és Magyarország akár 2022 második feléig is EU-s források nélkül maradhat - mondták közgazdászok a Portfolio makrogazdasági konferenciáján. A szakemberek szerint ez ugyanakkor nem fogja jelentős mértékben rontani a magyar gazdasági kilátásokat. A közgazdászok a forint és az infláció kilátásairól is beszéltek: szerintük a jegybankoknak a régióban hosszabb ideig fenn kell majd tartaniuk a kamatemelési ciklust, mint ahogy azt most tervezik.
Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.
Ha hiszünk az MNB Monetáris Tanácsának, akkor kedden szinte borítékolható az újabb 15 bázispontos kamatemelés. Szeptemberben ugyanis meglepte a piacot a jegybank, hogy a vártnál kisebbet emelt a kamaton, ugyanakkor jelezte, hogy a szigorítási ütem irányadó lesz a következő hónapokra nézve. Az egyetlen bizonytalanság most az, hogy azóta megjelent egy vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, a forint pedig nem tud eltávolodni a 360-as lélektani szinttől az erősödésben. Éppen ezért most az a kérdés, hogy tartja magát az egy hónappal ezelőtti kommunikációhoz az MNB vagy ismét erőteljesebb szigorítással üzen majd a befektetőknek.
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
A kamatokról döntő monetáris testület három tagját elbocsátotta Recep Tayyip Erdogan török elnök, majd két tagot kinevezett a helyükre – jelent meg a hivatalos közlönyben. A hír hallatán a líra új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben.
Váratlanul megemelte az alapkamatot Szingapúr csütörtökön – írja a CNBC. A gazdaság kirobbanó formában van, a harmadik negyedévben 6,5 százalékkal növekedett, jórészt ez indokolta a lépést.
Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett bejelentés.
Új lehetőségeket teremt az uniós exportőrök számára.
Márkás gyógyszerek másolatait árusítókat vizsgált az FDA.
Elon Musk venné meg a TikTok amerikai operációját?
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
